2008. október 15., szerda

32. Újabb különbségek...


Matek és közgáz tanáraim az Ázsiai héten...

Múltkor már írtam az otthoni és az itteni iskolák közti különbségről. Azóta néhány újabb dolgot fedeztem fel.

Sorban állás
ITT: mindenki kivárja a sorát a menzán. A tanárok (még az Igazgató is!!!) beáll a leghosszab sor végére

OTTHON: mivel 170 cm felett vagyok, és 11.-es voltam gyakorlatilag sosem kellett sorba állnom... A hierarchia a következő volt: Igazgató asszony, vezetőség, tanárok, felnőttek, 12-13. osztályosok (persze aki nem nézett ki annyinak az hátra szorult) és innentől kezdve tekintély és életkor döntött a további sorrendről. Meg természetesen az, hogy hány embert ismertél az előtted állókból.

Házi feladat készítés


ITT: Mindig MINDENKI megcsinálja a házi feladatát. Még a "legmenőbb" fiúk is.
OTTHON: Vikit és Szandit leszámítva senki nem csinálta meg a háziját... (bocsi lányok, de ez az igazság...)
Házi feladat beadás
ITT: Örülnek a tanárok, ha elküldöd e-mailben. De az is jó, ha lapra írod. Sőt, ha a füzetedbe írtad, akkor sem mondják azt, hogy másold át egy lapra, mert nem akarják hazacipelni a füzetedet. Megkérdezi, hogy jó-e ha holnapra visszadja...

OTTHON: Vagy kinyomtatva, vagy papíron, vagy sehogyan máshogy...

Házi feladat kontroll:
ITT: MINDIG MINDENKI háziját beszedik, hazaviszik és egyesével kijavítják... Ha nincs kész, akkor nem tudom, hogy mi van, mert még ilyen NEM történt senkivel az én osztályaimban...(2 hónap alatt!!!)
OTTHON:Szúrópróba szerűen az órán belepillant a tanerő. Ha nincs kész egyes.
Természetesen, ha kérdésed van, mindkét helyen válaszolnak rá.
Határidők

ITT: A következő órára mindig mindent kijavíjatanak. Nem csak a teszteket, hanem a sima mezei házi feladatokat is.


OTTHON: Két hét a dolgozatokra, de a hétvégéket ugye nem számítjuk bele, meg az utána eltelt még egy hetet sem, egyrészt, mert megértőek vagyunk kedves tanárainkkal, hogy milyen elfoglaltak, másrészt mert örülünk, hogy nem kapjuk vissza, és reménykedünk, hogy elfelejtik...


Tanár-diák viszony


ITT: Az olasz tanár múltkor kávézni hívott, mert a kávékról tanultuk az órán. Egyébként vannak olyanok, akik ölelkezős viszonyban vannak a tanárokkal. (én senkit nem nagyon szeretek ölelgetni, nem csak a tanárokat)


Egyébként ez a tanár-dolog viszony nagyon fura volt az elején. Először nagyon nehezemre esett azt mondani egy tanárnak, hogy YOU. A köszönés is nagyon furcsa, a "Dicsértessék a Jézus Krisztus" után Hello-t és Chiao-t mondani a szembejövő tanároknak.

OTTHON: No comment.

Fizetés

ITT: Bőven megélsz és pá milliót meg is spórolsz egy év alatt

OTTHON: Nem élsz meg, és soha sem lesznek millióid tanárként


A matek és angol tanárommal...






5 megjegyzés:

Feri írta...

Még kérünk ilyen összehasonlítást!!
Bár sejtem a végeredményt:
OTT normális a világ
ITT nem annyira - sajnos :(

Unknown írta...

Hát, elkeserítő!
Pedig én mindig megpróbáltam korán kijavítani a dolgozatokat! Tehát mi rosszabbak vagyunk????
Azt hiszem, nem! Csak jóval leterheltebbek, azért a kis fizetésért.
S az időre való kijavítás sokszor azért nem megy, mert az időt nem a dolgozat, házi feladat javítására fordítjuk, hanem megpróbáljuk előteremteni magánórákkal a család megélhetését!
Hát olyan szomorú lettem, amikor ezt olvastam, pedig az öröm vezetett a számítógéphez. Az öröm oka: ma kaptam meg az októberi KÖMAL lapot, s a tavalyi feladatok közül az egyik feladatnak a megoldását közölték. A feladatot megoldotta: Hoór Dorottya, GGCG, 11. osztály. S olyan büszke voltam Rád!S nagyon örültem.
Azért itt is vannak még normális tanárok. Nem??
PMM

Unknown írta...

"(persze aki nem nézett ki annyinak az hátra szorult)"

Héééé!!! :D
_______

Egyébként nagyon bírom ezeket az összehasonlítós írásaidat, ha lehet még több ilyet írjál. :) Habár kicsit fura arra rádöbbenni, hogy ott mennyi minden más mint idehaza, de azért tényleg nagy érdeklődéssel szoktam ezen írásaidat olvasni. :)

Itthon a sulin belül minden változatlan... ;)

Sok puszi, Ciao!
Timi

Éjkosz írta...

nagyon jó :) tetszett :D
én csak mosolyogtam, mert nagyjából tudtam az itteni és ottani állapotokat. ilyen jól leírva is régen láttam már :P 5/5

atom írta...

Idén találtam rá az UWC-s pályázatra, és elkezdtem több UWC-se blogját visszaolvasni. És ehhez a témához hozzá szeretnék szólni. :)
Egyrészt. Persze, hogy furcs "you"-t mondani, de gondolj bele, erdetetileg az volt a magázott forma, és tulajdonképpen a tegezés halt ki az angol nyelvből. Angolon én is furcsán érzem magam, ha "you"-nak kell szólítanom a tanárt. Bár a viszonyunk közel sem annyiar felhötlen. Másrészt. Amire már egy volt tanárnőd is rámutatott, tényleg elég kellemetlen annyira alacsony fizetésel dolgozni, annyira magas óraszámban. És végül. Szerintem az UWC iskoláiban nagyon szigorúan ellenőrzik a tanárokat. És nem CSAK arra mennek rá, hogy mennyire ért a saját szakjához. Itt is vannak olyan tanárok, akik elhívják kávézni a diákjaikat. Legalábbis nekem van ilyen tanárom. :) (A megjegyzés túl hosszú lett, előre is bocsánat a felmerülő elgépelési és helyesírási hibákért.)