60. Itthon vagyok!!!

A vártnál (kicsit) sokkal nehezebben de végre haza értem. Egerbe. Máris hiányoznak a többiek. Igazság szerint már akkor elkezdtek hiányozni, mikor a bőröndömet csomagoltam. De persze nagyon jó itthon lenni, ma voltam a suliban mindnekit megölelgettem, már csak Ági hiányzik a sorból:)

Szóval, ha valakinek van kedve velem találkozni, akkor az írjon egy sms-t vagy e-mailt, nagyon szívesen teázok bárkivel.

59. Lehet Karácsony túladagolást kapni???

Mindenhol Karácsony vesz körül... Szószerint...

A szobám ajtaján az adventi naptár látható, mait a szobatársam kapott ajándékba(tőlem). Minden borítkba egy-egy népszokás leírását és csokit raktam neki, valamint rajzoltam rá valami karácsonyit.

A rezidenciákban, a hallban: egy erősen túldíszített fenyőfa fogadja az érkezőket.

A konyhában... :a Közép- és Kelet-európai vacsorára készített lekváros félholdacskák

A Kelet-eu-i cipőkben: mert én olyan kreatív vagyok és úgy rérek 20 darab ilyen csomagot sikerült megalkotnom. Egyesével összetűzni, megírni, masnit kötni, majd belecsempészni a Közép és Kelet eu.-i cipőkbe, Mikulás éjszakáján

A saját ablakomban és csizmámban, a szobatársaméban

A polcomon. Nem mennyire látszik az előző két képen, de a szobánk gyönyörűen ki van dekorálva mini gömbökkel és temérdek kézi készítésű papír hópehellyel

A Piazzán itt, Duinóbanés Triesztben. Egy szóval mindnehol.

58. Húú

Húúúú. Annyi minden történt velünk hirtelenjében, hogy nem is tudom, hogy hol kezdjem. Talán a Mikulás vacsorával. Rékával közösen szervezteünk egy Közép -és Kelet- Európai vacsorát, ami rengeteg sütéssel és főzéssel telt, de megérte, mert azt hiszem, hogy mindenki jól érezte magát és kicsit volt olyan érzésünk, hogy tartozunk valahová. Ez szerdától péntekig állandó elfoglaltságot jelentett, és hogy az életem ne legyen olyan egyszerű párhuzamosan kellett megoldani a hazautazásom körüli problémákat.

Pár fotó a közép európai vacsiról. A menü: Borscs, tipikus orosz újévi saláta, forralt bor, lekváros félholdacska, sajtos rúd, almás pite...stb

A vacsi előtt azt vártam, hogy majd beszélgetek új emberekkel, de ehhez képest (ahogy a képek is mutatják) a szokásos bandával múlattam az időt. Hozzá tegyem igen kellemesen..

Tudom, hogy ez egy rossz minőségű fotó (nem én csináltam,) de azért szeretem, mert szinte mindeki rajta van.

Marcin (Poland)Olga (Ukrajna) Alina (Fehéro.), Edyta( Poland), Elyas(Oroszo-Jemen), Attila (Magyaro.), Misha (Fehéro.), Dorka =én:), Iva(Cseho.) , Olga(Oroszo)

Az oroszul beszélők, akiket többé kevésbé nagyon szeretek, név szerint: Olga (Ukrajna), Alina(Fehéroroszország), Elyas (Oroszország és Jemen) valamint Misha (Fehéroroszország)

Attila és Martin(Szlovákia). Martin a helyi főszakács. Egyébként ugyanolyan almás pitét sütött, mint mama és utálja a magyarokat... (magyar vezeték neve van...)

Este még a Mikulás is meglátogatott, aki nagyon nagyon jól eltalálta, hogy mire van szükségem (nem csak tárgyakat tekintve, hanem jó pár problémát is megoldott...)

Aztán szombaton volt Mikulás ünnepség, meg előtte flag ceremony, aminek az volt a lényege, hogy minden ország felvonult népviseletben a saját zászlójával. Mondanom sem kell, hogy hihetetlen jó élmény volt. Kicsit szétnéztünk a helyi Mikulás ünnepségen, aztán Vivivel bementünk Triesztbe, fagyiztunk, sétáltunk és kellemesen töltöttük a délutánt.

Íme néhány kép a flag ceremony-ról és Mikulás ünnepségről, (szerintem többet ér, mintha elkezdeném részletesen jellemezni az eseményeket)

Amika (Japan)

Wariton (Thaiföld), Én (Hungary), Cindy (Hong Kong)

Olga from Russia

Hamaiat (Bangladesh -ő az egyik legújabb és legjobb barátom, kicsit ütődött-nem csoda, fizikus ösztöndíjas-de hihetelen jókat lehet vele röhögni) Anabel (Mexico) Én (Hungary) Yasaman (Iran). A kép érekessége, hogy mind a 3-4 zászló ugyanazokból a színekből áll...

Mikulás ünnepség. Youchan(Kína) megint csak én(remélem még nem unjátok-én már kezdem...) és Joyce(Szingapúr)

Este pedig, Mickey születésnapját ünnepeltük. Aki ismer az tudja, hogy nem vagyok egy nagy "party face", de ez akkor is nagyon jó volt. Volt ingyen torta, üdítő meg alkohol (az utóbbi engem nem nagyon hatott meg...), de fergeteges hangulat volt...

A mai napom sem volt lazább, social service, EE show próba, ide-oda rohanás és holnap pedig nagy matek tesztet ír az egész évfolyam.... este pedig rezidence dinner , aminek szerintem nem sok értelme volt. Az lett volna a lényege, hogy mindannyian összegyűlünk, kicsit beszélgetünk, még neveket is húztunk a karácsonyi ajándékozás szándékával, de fogalmazzunk úgy, hogy ez meghiúsult. A balkániak a szokásos csoprtukkal vihogtak egy sarokban, a többiek elvoltak a szokásos barátaikkal, jó páran, pedig el sem jöttek...

( balkáni banda...)

De legalább a pizza finom volt...
Alinával és Olgával (Fehér és sima Oroszország)

57. Tenisz

Ma jó hosszú kihagyás után megint voltam teniszezni (2 órát játszottunk)és most óriási meglepetésemre nagyon jól éreztem magamat.
Ez két dolognak köszönhető: 1. Meglepően jól játszottam. De komolyan. Általában pocsékul szoktam, de most megtáltosodtam. Vegyes párosoztunk, Peter (Szerbia) volt a párom és 6-1 re nyertük az első szettet. (a másodikat el sem kezdtük) A 6-1 azt jelenti, hogy ő is hozta a saját szerváját, meg én is –ami vegyes párosnál nem annyira szokványos-, valamint elvettük az ellenfél adogatását jó sokszor , beleértve a férfi tagot is, -ami vegyes párosnál megint ritka. Mielőtt valakiben felmerülne a gyanú, hogy esetleg csak azért nyertem, mert Peter volt a partnerem, le kell, hogy szögezzem, egyenrangú félként játszottam, bár vitathatatlanul ő a legjobb játékos közölünk, viszont ma nem volt jó napja, főleg az elején (kb 5 percig én voltam a húzó erő a csapatban! Ugye milyen hihetetlen? Első nekifutásra ütött 4 kettős hibát, meg vagy 2 nagy OUT-ot, aztán valahogy csak megjött az önbizalma, és a végére már remekelt megint. Meglepő módon szinte mindent visszaadtam, helyeztem is őket( ha tudtam…)és az adogatásom is jó volt. Az ellenfelekről. Santiago (Guatemala) és Anita (Zimbabwe). Santiago az a fajta, mint Timi meg Szandi, minden sportban jó, Anita meg…hmmm. Néha jó volt, néha kevésbé. Elég gyors, beéri a labdákat, csak a technikája hiányzik, mert már nagyon régen nem játszott, de a végére ő is belejött.
2. Niemke (Hollandia) hamarabb elment. Könnyen felfedezhető, hogy amíg ott volt 5-en kellett, hogy játszunk, vagyis valaki mindig a kispadon ült és fölöslegesnek érezte magát. Nem akarok rosszat mondani róla, de ha meghallom a rekedt hangját, meg a vihogását, ami egy hiénára emlékeztet, még a szőr is fel áll a hátamon…

56. Nobel-díjas az iskolában

Bizony, tegnap találkoztam egy Nobel-díjassal!!!!! Eric Maskin amerikai közgazdász, aki 2007-ben elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat a játékelmélet továbbfejlesztésért, tartott nekünk előadást. Bemutatta az elméletét, egyszerű példákon keresztül szemléltette, beszélt a világgazdasági válságról majd felelt a kérdéseinkre. Nagyon érdékes, nagyon jó volt, de azt hiszem, hogy a lényeget Olga foglalta össze legjobban (még az előadás előtt): "Olyan, mintha egy múzeumba mennék, megcsodálni egy különleges emberfajtát. Akár üvegbúra alatt is álhatna, akkor is elmennék megnézni, mert még nem láttunk Nobel-díjast..."

Nem tudom közületek hányan láttak már élőben Nobel-díjjal rendelkező személyt, de el kell, hogy mondja, ugyanolyan mint a többi ember! De komolyan, nincs a homlokára írva, hogy "Nobel Prize."