2008. november 15., szombat

48. Emberek

Egyre hiszek abban, hogy fentről valaki irányítja az életünket, hogy gondoskodik rólam.
Amikor szörnyen egyedül érzed magadat és elkzdenek képtelen gondolatok bekúszni a fejedbe, és megkérdőjelezed az életedet, akkor jön a segítség. Amikor úgy gondolod, hogy muszály kicsit olvasnod és leemelsz egy szimpatikusnak tűnő Wass kötet a polcról és találsz benne egy képeslapot és találsz benne valamit: visszajön az életkedved, tudod, hogy szeretnek.
Mikor elcsigázottan ledobod magadat a lap-topd elé, és a legjobb barátodnőd képeslapja vár rád: visszajön az életkedved, mert tudod, hogy szeret.
Mikor osztályfőnököd e-mailjét megkapod: visszajön az életkedved, mer tudod, hogy fontos vagy neki.
Köszönöm:)

2 megjegyzés:

Éjkosz írta...

és azokkal mi van akik láthatatlanul olvassák a blogodat és ilyen remek megjegyzéseket költenek? :)

csak maradjon meg az életkedved és minden jó lesz... :D

Dorka írta...

Az éltkedvem szemmel láthatóan visszatért. A láthatalan olvasókkal van egy nagy probléma. Láthatalanok, pedig nagyon szeretnám már látni őket. :)